OK, eddig is evett nyilván, hogy lenne különben ilyen szép és ügyes, de most elkezdett szilárd kajákat fogyasztani. Az itt a hivatalos ajánlás, hogy ha csak lehet 6 hónapos koráig kizárólag anyatejen éljen a kis poronty, aztán meg hajrá a szilárd kajákkal. Amikor azt mondom hajrá, azt úgy is kell érteni, bumm bele, etesd! A szilárdakhoz kétféle megközelítés van, a hagyományos pürésítős-szájbakanalazós meg az amit itt úgy hívnak, hogy baby-led weaning, ami azt takarja, hogy a baba vezet, csak hagyjuk a tányérunkban turkálni, meg adjunk neki a kezébe darab alakú kajákat aztán majd ő felfedezi mit kell csinálni. Persze egyértelmű, hogy ez a manapság olyan nagyon népszerű 'vissza a természethez' felfogásba illeszkedik bele. Mikor túljutottam az első sokkhatáson annak hallatán, hogy nyugodtan adjunk grillcsirkecombot a gyerkőc kezébe (igen, ehet jól átsült husit és igen, meg tudja rágni, mert kemény az ínye, mégha foga nincs is, és nem, nem fog megfulladni, mert nem szippantja be a darabokat, és ha túl nagyot nyelne le, azt meg visszaöklendezi), úgy találtam, hogy nekem tetszik a gondolat, hogy elszórakozzon a kajával és jól érezze magát, miközben a maga tempójában átszokik a normál kajákra.

Azért elsőnek nem adtam grillcsirkecombot a kezébe, ne aggódjatok, pürésített főtt répával indítottunk, meg is evett belőle vagy egy mokkáskanálnyit, vagyis ízlett neki. Másnap megpróbáltunk egy kis reszelt almát, na azokat a fintorokat látnotok kellett volna :D Gondolom savanyú lehetett egy kicsit, mert nagyon grimaszolt és 'mit-adtál-nekem-te bolond-nő' arccal nézett rám. Aztán harmadnap bátor voltam, megfőztem egészben egy kisebb répát és a kezébe nyomtam.
Az etetőszékében ült mert evéshez függőlegesben kell lenni, én meg szemben ültem vele és sasszemekkel figyeltem mi lesz ebből. Az lett, hogy marokra fogta a répát és elkezdte csócsálni, az ínyével kis bemélyedéseket csinált rá, meg letört belőle kis borsószemnyi darabkákat, amik mind a partedlijén, a ruháján, az etetőszéken, a padlón és a hajában (abban a piciben) végezték. Egy, azaz 1 darab félborsószemnyi répát sikerült lenyelnie, mindeközben annyira összemaszatolt mindent, hogy úgy döntöttem, én mégsem vagyok a baby-led weaning rajongója, és jó lesz nekünk a hagyományos pürésítős-szájbakanalazós módszer.
Ennek szellemében jégkockatartóban előre lefagyasztottam püréket, hogy adagnyi darabokban lehessen könnyen felolvasztani, és vettünk etetőszettet, kistálkákkal meg etetőkanálkákkal, meg kis pohárral. Kiderült továbbá, hogy a répán kívül szereti a sütőtököt, kedvence a banán és nem tetszik neki a brokkoli. Tervbe van véve egy mindent beterítő, műanyag (tehát simán letörölhető) előke beszerzése ruhavédelmi okokból, valamint sok más kaja kipróbálása, etetőszékben ülve, szájbakanalazósan :)
Update: Ma nagy undorkodva kiköpködte a sárgarépát. A múltkor pedig tetszett neki. Hmmm, hmmm....
VálaszTörlés